Hogyan határozzák meg a kínai bíróságok a kölcsönösséget a külföldi ítéletek végrehajtásában – Áttörés az ítéletek begyűjtésében a kínai sorozatban (III)

Legfontosabb elvitel:

A 2021-es konferencia összefoglalója új kritériumokat vezetett be a viszonosság meghatározásához, amely felváltja a korábbit de facto kölcsönösségi teszt és a feltételezett kölcsönösség.
Az új kölcsönösségi kritériumok három tesztet tartalmaznak, nevezetesen de jure a kölcsönösség, a kölcsönös megértés vagy konszenzus, valamint a kölcsönös elkötelezettség kivétel nélkül, amelyek egybeesnek a törvényhozási, igazságszolgáltatási és közigazgatási ágak esetleges kinyúlásával is.
A kínai bíróságoknak eseti alapon kell megvizsgálniuk a viszonosság fennállását, amelyről a Legfelsőbb Népbíróság mondja ki a végső szót.

Kapcsolódó hozzászólások:

2022 ÁTTÖRÉS AZ ÍTÉLETEK BEGYŰJTÉSÉBEN KÍNABAN

PDF verzió

Kína 2022-ben mérföldkőnek számító igazságügyi politikát tett közzé a külföldi ítéletek végrehajtására vonatkozóan, ezzel új korszakba kezdett az ítéletek begyűjtése Kínában.

Az igazságügyi politika a „Külfölddel kapcsolatos kereskedelmi és tengeri bíróságok országos tárgyalásaival foglalkozó szimpózium konferencia összefoglalója” (a továbbiakban: „2021. évi konferencia összefoglalója”, 全国法院涉外商事海事审商事海事审判工) Bíróság (SPC) 31. december 2021-én.

RészekéntÁttörés az ítéletek összegyűjtésében a kínai sorozatban", ez a poszt bevezeti a 44-es konferencia 2. cikkét és 49. cikkének (2021) bekezdését, foglalkozva a viszonosság meghatározásának újonnan bevezetett kritériumaival, amelyek a korábbi helyébe lépnek. de facto kölcsönösségi teszt.

A kínai bíróságok továbbra is liberalizálják a viszonosság meghatározására vonatkozó szabályokat, ami jelentős lépés, amely biztosítja az erőfeszítéseket, hogy lényegesen megnyissa az ajtót a külföldi ítéletek előtt.

A 2021-es konferencia összefoglaló szövegei

A 44. évi konferencia összefoglalójának 2021. cikke [A kölcsönösség elismerése]:

„A külföldi ítélet vagy ítélet elismerését és végrehajtását kérő ügyben a népbíróság az alábbi körülmények bármelyike esetén elismerheti a viszonosság fennállását:

(1) Ha a kínai bíróságok által hozott polgári és kereskedelmi határozatokat az ítéletet hozó külföldi bíróság elismerheti és végrehajthatja a külföldi bíróság székhelye szerinti ország joga szerint;

(2) Ha Kína kölcsönös egyetértésre vagy konszenzusra jutott azzal az országgal, ahol az ítéletet hozó bíróság található; vagy

(3) Ha az az ország, ahol az ítéletet hozó bíróság található, diplomáciai csatornákon kölcsönös kötelezettségeket vállalt Kínával szemben, vagy Kína diplomáciai csatornákon kölcsönös kötelezettségeket vállalt az ítéletet hozó bíróság székhelye szerinti ország felé, és nincs bizonyíték arra, hogy az az ország, ahol az ítéletet hozó bíróság található, a viszonosság hiányára hivatkozva megtagadta egy kínai ítélet vagy határozat elismerését és végrehajtását.

A kínai bíróság eseti alapon megvizsgálja és megállapítja a viszonosság fennállását.”

A 2. évi konferencia összefoglalója 49. cikkének 2021. bekezdése [Külföldön hozott ítéletek elismerésének és végrehajtásának bejelentési és értesítési mechanizmusa]:

„A népbíróság a viszonosság elve alapján vizsgált ügyben határozathozatal előtt a javasolt kezelési véleményeket az illetékességi köre szerinti felsőfokú népbíróság elé terjeszti vizsgálatra; ha a főbb népbíróság a javasolt kezelési véleményekkel egyetért, vizsgálati véleményét vizsgálatra benyújtja az SPK-nak. A fent említett határozat csak az SPC válaszát követően hozható meg.”

Értelmezési

I. Milyen körülmények között kell a kínai bíróságoknak megvizsgálniuk a viszonosságot?

A gyors válasz a „szerződésen kívüli joghatóságokban” hozott ítéletekre vonatkozik.

Ha a külföldi ítéletet olyan országban hozzák meg, amely nem írt alá vonatkozó nemzetközi vagy kétoldalú szerződéseket Kínával, más néven „nem szerződéses joghatóságok”, a kínai bíróságnak először meg kell határoznia az adott ország és Kína közötti viszonosság fennállását. Ha fennáll a viszonosság, a kínai bíróság tovább vizsgálja az ítélet elismerése és végrehajtása iránti kérelmet.

Ezért más országok esetében, amelyek nem tartoznak a Kínával vonatkozó nemzetközi vagy kétoldalú szerződéseket aláíró 35 ország közé, a kínai bíróságok elsődleges prioritása az, hogy megállapítsák a viszonosság fennállását az ítélet meghozatalának helye szerinti ország és Kína között.

Ha többet szeretne megtudni a 35 kétoldalú igazságügyi segítségnyújtási szerződésről, amelyek külföldi ítéletek végrehajtási záradékait tartalmazzák, kérjük, olvassa el a következőt:Kína polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtott igazságügyi segítségnyújtásról szóló kétoldalú szerződéseinek listája (ideértve a külföldi ítéletek végrehajtását is)".

II. Milyen körülmények között ismerik el a kínai bíróságok a viszonosság fennállását az ítélet meghozatalának helye szerinti ország és Kína között?

A 2021-es konferencia összefoglalója új kritériumokat vezetett be a viszonosság meghatározásához, amely felváltja a korábbi de facto kölcsönösségi tesztet és a feltételezett kölcsönösséget.

Az új kritériumok három kölcsönösségi tesztet tartalmaznak, nevezetesen de jure a kölcsönösség, a kölcsönös megértés vagy konszenzus, valamint a kölcsönös elkötelezettség kivétel nélkül, amelyek egybeesnek a törvényhozási, igazságszolgáltatási és közigazgatási ágak esetleges kinyúlásával is.

1. De jure viszonosság

Ha az ítélet meghozatala szerinti ország joga szerint a kínai polgári és kereskedelmi határozatokat az adott ország bírósága elismerheti és végrehajthatja, akkor a kínai bíróság is elismeri az ítéleteit.

Ez az első alkalom, hogy a kínai bíróságok elfogadták de jure kölcsönösség, amely hasonló sok más országban, például Németországban, Japánban és Dél-Koreában meglévő gyakorlathoz.

Ezt megelőzően a kínai bíróságok ritkán említették de jure viszonosság. Jelenleg az egyetlen eset, ahol a de jure viszonosság először szerepel a bírósági ítéletben, Power Solar System Co., Ltd. kontra Suntech Power Investment Pte. Ltd. (2019) Hu 01 Xie Wai Ren 22. sz ((2019) 沪01协外认22号).

2. Kölcsönös megértés vagy konszenzus

Ha kölcsönös egyetértés vagy konszenzus van Kína és az ítéletet meghozó ország között, akkor Kína elismerheti és végrehajthatja az adott ország ítéletét.

Az SPC és a Szingapúri Legfelsőbb Bíróság aláírta a Útmutató a pénzbeli ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról kereskedelmi ügyekben (a MOG) 2018-ban, megerősítve, hogy a kínai bíróságok a kölcsönösség alapján elismerhetik és végrehajthatják a szingapúri ítéleteket.

A MOG valószínűleg az első (és eddig egyetlen) kísérlete a kínai bíróságoknak a „kölcsönös megértés vagy konszenzus” elérésére.

A MOG-ra először egy kínai bíróság hivatkozott ben Power Solar System Co., Ltd. kontra Suntech Power Investment Pte. Kft. (2019), egy olyan eset, amikor egy szingapúri ítéletet elismertek és végrehajtottak Kínában.

Ebben a modellben a két fél csak az SPC és más országok legfelsőbb bíróságai közötti hasonló memorandumok aláírásával nyithatja meg a kaput az ítéletek kölcsönös elismerése előtt, megkímélve a kétoldalú szerződések aláírásának fáradalmait. Ez nagymértékben csökkentette a kínai bíróságok számára az ítéletek határokon átnyúló „mozgásának” elősegítésére vonatkozó küszöböt.

3. Kivétel nélkül kölcsönös elkötelezettség

Ha akár Kína, akár az az ország, ahol az ítéletet meghozták, kölcsönös kötelezettséget vállalt diplomáciai csatornákon keresztül, és az az ország, ahol az ítéletet meghozták, nem tagadta meg a kínai ítélet elismerését a kölcsönösség hiányára hivatkozva, akkor a kínai bíróság elismerheti és végrehajtsa annak az országnak az ítéletét.

A „kölcsönös elkötelezettség” két ország együttműködése diplomáciai csatornákon keresztül. Ezzel szemben a „kölcsönös megértés vagy konszenzus” a két ország igazságszolgáltatási ágai közötti együttműködés. Ez lehetővé teszi a diplomáciai szolgálat számára, hogy hozzájáruljon az ítéletek hordozhatóságának előmozdításához.

Az SPC kölcsönös kötelezettségeket vállalt igazságügyi politikájában, azaz a Népbíróság több véleményében, amely igazságügyi szolgáltatásokat és garanciát nyújt az öv- és útépítés kezdeményezésére (Fa Fa (2015) 9. sz.) ”建设提供司法服务和保障的若干意见). Eddig azonban egyetlen országot sem találtunk, amely ennyire elkötelezett lenne Kína iránt.

III. Hová fognak tűnni a korábbi kölcsönösségi normák?

A 2021-es konferencia összefoglalója teljesen feladta a kínai bíróságok korábbi gyakorlatát a kölcsönösség – a de facto kölcsönösség és a feltételezett kölcsönösség – terén. A korábbi viszonossági normák továbbra is hatással lesznek a viszonosság kínai bíróságok általi elismerésére?

1. De facto viszonosság

A 2021-es konferencia összefoglalója előtt a kínai bíróságok elfogadták de facto kölcsönösség, vagyis csak akkor, ha egy külföldi bíróság korábban elismert és végrehajtott egy kínai ítéletet, akkor a kínai bíróságok elismerik a két ország közötti viszonosság fennállását, és a továbbiakban elismerik és végrehajtják az adott külföldi ország ítéleteit.

Milyen körülmények között tagadják meg a kínai bíróságok a de facto viszonosság? Egyes esetekben a kínai bíróságok úgy ítélik meg, hogy nincs kölcsönösség a két ország között a következő két körülmény mellett:

A. Ha a külföldi bíróság a viszonosság hiányára hivatkozva megtagadja a kínai ítéletek elismerését és végrehajtását;

B. Ha a külföldi bíróságnak nincs lehetősége a kínai ítéletek elismerésére és végrehajtására, mert nem fogadott el ilyen kérelmeket;

Eddig a kínai bíróságok a de facto viszonosság alapján ismerték el a külföldi ítéleteket.

2. Feltételezett kölcsönösség

Az SPC egyszer felvetette az igazságszolgáltatási politikájában a feltételezett viszonosságot – a Nanning-nyilatkozat –, ha nincs precedens arra, hogy az ítéletet hozó külföldi bíróság a viszonosságra hivatkozva megtagadja a kínai polgári és kereskedelmi ítéletek elismerését és végrehajtását, akkor kölcsönösség áll fenn a két ország.

A feltételezett viszonosság valójában megdönti a de facto viszonosság kínai bíróságok általi megtagadásának fenti B körülményét, így bizonyos mértékig liberalizálja a de facto viszonosság normáit.

A kínai bíróságok azonban mindeddig nem ismerték el a külföldi ítéleteket a feltételezett viszonosság alapján.

IV. A kínai bíróságok eseti alapon fogják megvizsgálni a viszonosság fennállását, amelyről végül az SPC dönt.

Ami Kína és más országok kölcsönös kapcsolatát illeti az ítéletek elismerése és végrehajtása terén, a kölcsönösség megléte nem ismerhető fel egyszeri erőfeszítéssel. A kínai bíróságoknak eseti alapon kell megvizsgálniuk a viszonosság fennállását.

Ha a kérelmet elfogadó helyi bíróság úgy ítéli meg, hogy Kína és az ítélet meghozatalának helye szerinti ország között kölcsönös kapcsolat áll fenn, jelentést kell tennie a felsőbb bíróságnak, vagyis a helyi bíróság székhelye szerinti legfelsőbb népbíróságnak. , megerősítésre, mielőtt hivatalosan hozna döntést ezen a nézeten alapulóan.

Ha a Legfelsőbb Népbíróság egyetért a javasolt kezelési véleményekkel, további jelentést kell tennie az SPC-nek megerősítés céljából, és az SPC mondja ki a végső szót ebben a kérdésben.

Más szóval az SPC mondja ki a végső szót a viszonosság fennállásának elismerésében.

Segítségre van szüksége a határon átnyúló kereskedelemben és az adósságbehajtásban?
CJO Globalcsapata Kínával kapcsolatos, határokon átnyúló kereskedelmi kockázatkezelési és adósságbehajtási szolgáltatásokat tud nyújtani, többek között: 
(1) Kereskedelmi vitarendezés
(2) Adosságbehajtás
(3) Ítéletek és díjak gyűjteménye
(4) Hamisítás elleni védelem és IP-védelem
(5) Cégellenőrzés és átvilágítás
(6) Kereskedelmi szerződés készítése és felülvizsgálata
Ha szüksége van szolgáltatásainkra, vagy szeretné megosztani történetét, lépjen kapcsolatba velünk Ügyfélmenedzser: 
Susan Li (susan.li@yuanddu.com).
Ha többet szeretne tudni a CJO Global, Kérjük, kattintson itt. Ha többet szeretne tudni róla CJO Global szolgáltatások, kattintson itt. Ha többet szeretne olvasni CJO Global hozzászólások, kattintson itt.