Az EU szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos autókkal kapcsolatban: következmények az európai autóiparra

Bevezetés:

13. szeptember 2023-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben tartott éves beszédében bejelentette, hogy hivatalos szubvencióellenes vizsgálatot indítanak az elektromos járművek (EV) kínai importjával kapcsolatban. Beszédében von der Leyen kiemelte az elektromos járművek kritikus fontosságát a zöld gazdaság megvalósításában, aggodalmát fejezve ki az alacsony árú kínai elektromos járművek beáramlása miatt, amelyet jelentős állami támogatásoknak tulajdonított. Érvelése szerint ez torzítja az európai piacot, és az EU eltökélt szándéka, hogy kezelje ezt a torzulást, akár belülről, akár kívülről fakad.

A szubvencióellenes vizsgálat főbb pontjai:

• Az EU szubvencióellenes vizsgálata inkább a vállalatokat célozza meg, mint a nemzeteket. Ha pozitív eredmény születik, akkor a vizsgált cégek exporttermékeire vonatkoznak kereskedelmi szankciók, nem pedig egy egész ország hasonló termékeire.
• Ebben az összefüggésben a támogatások nem korlátozódnak közvetlen pénzügyi támogatásra vagy adócsökkentésre. A kínai cégeknek részletes azonosítást és kategorizálást kell adniuk a kapott támogatásokról, ezzel megalapozva védekezésüket a vizsgálat során.
• Az EU szubvencióellenes vizsgálati folyamata erősen sűrített, és a kínai vállalatoknak a következő 12-13 hónapban intenzív ellenőrzésnek kell nézniük.

Kína reakciója és felkészültsége:

A kínai autógyártók a kezdetektől fogva aktívan részt vettek ebben a szubvencióellenes vizsgálatban, amelyben professzionális tanácsadó csoportok vettek részt. Emellett kulcsfontosságú az EU-ban a helyi partnerekkel való szoros együttműködés. Kedvezőtlen vizsgálati eredmények esetén a cégek az Európai Bíróságtól kérhetnek jogorvoslatot. A „kettős jogorvoslat” (dömpingellenes és szubvencióellenes) történeti esetei arra utalnak, hogy a vádak elleni aktív védekezés jelentősen alacsonyabb vámtételekhez vezethet a passzív vagy nem védekező magatartásokhoz képest, akár nyolcszoros különbséggel.

A kínai autógyártó cégek más kínai ágazatok tapasztalataira is támaszkodhatnak, mint például a textilipar, a könnyűipar és a fotovoltaik, amelyek korábban már foglalkoztak szubvencióellenes vizsgálatokkal.

Az EU üzleti és politikai válaszai:

Az EU-Kína Kereskedelmi Kamara erős aggodalmának és ellenkezésének adott hangot a vizsgálattal szemben, hangsúlyozva, hogy a kínai elektromos járműipar, beleértve az upstream és downstream szegmenst is, folyamatosan újításokkal és iparági előnyökkel halmozódott fel, így csúcskategóriás, költséghatékony elektromos járműveket biztosít a fogyasztóknak, amelyek megfelelnek a különböző igények világszerte. Állításuk szerint ezek az előnyök nem kizárólag a jelentős támogatásoknak köszönhetőek.

Kína reakciója és globális hatása:

A kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője erős elégedetlenségének és komoly aggodalmának adott hangot az EU által javasolt vizsgálati intézkedésekkel kapcsolatban, és a „tisztességes verseny” leple alatt tett nyilvánvaló protekcionista akcióknak minősítette azokat. Azzal érvelnek, hogy az ilyen lépések súlyosan megzavarnák és torzítanák a globális gépjármű-ellátási láncot, beleértve az EU-n belülieket is, és negatívan befolyásolnák a Kína és az EU közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat.

Rövid és hosszú távú következmények:

Rövid távon nem valószínű, hogy az EU szubvencióellenes vizsgálata jelentős hatással lesz a kínai autógyártók európai értékesítésére. A következő három évben azonban ez a politika jelentősebb hatással lehet az európai piaci részesedés növelésére tett erőfeszítéseikre.

Az európai piacon jelenleg értékesített kínai elektromos járművek elsősorban európai tulajdonú vagy erős európai kötődésű márkák alatt állnak, mint például a SAIC MG, az e-GT New Energy Automotive, a LYNK&CO és a Smart. A legtöbb ilyen márka vagy Európában gyárt járművet, vagy jelentős európai jelenléttel rendelkezik, ami elegendő erőforrást és védelmi mechanizmust biztosít számukra a nyomozás ellen. A SAIC MG például jelentős jelenléttel rendelkezik az európai piacon, ígéretes eladási adatokkal.

Sőt, a kínai cégek sorozatgyártású modelleket mutatnak be Európában, amelyek technológiailag egyenrangúak azzal, amit az európai autógyártók 2025-2026-ban terveznek piacra dobni. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező két-három évben az európai autógyártók kevés eszközzel találhatják szembe magukat a kínai versenytársakkal szemben. A vizsgálat ebben az összefüggésben azon kevés eszközök egyikévé válik, amelyek az EU rendelkezésére állnak e versenykihívás kezelésére.

Míg a kínai autógyártók végül helyi termelési létesítményeket létesíthetnek Európában, hogy megfeleljenek a keresletnek, nem valószínű, hogy a következő három éven belül befejezik a kapacitásépítést. Így az európai piacon való terjeszkedésük a Kínából származó importra fog támaszkodni. Még ha a helyi termelés választható is, előfordulhat, hogy nem lesz költséghatékony, ha figyelembe veszik a folyó költségeket, a szállítást és a tarifákat.

Összefoglalva, az EU szubvencióellenes vizsgálata, noha minimális rövid távú hatással jár, kritikus eszközzé válik Európa számára a kínai autógyártók közelgő versenyének kezelésében a következő két-három év kritikus időszakában. Ez idő alatt a kínai autógyártóknak lehetőségük nyílik piaci részesedés megszerzésére, ami potenciálisan átformálja az európai autóipart, különösen mivel az európai autógyártók csak néhány év múlva fognak hasonló elektromos járműveket piacra dobni.