A kínai napenergiával foglalkozó vállalatok a kihívásokkal teli globális dinamika közepette felkarolják az Egyesült Államok terjeszkedését

A megújuló globalizáció korszakában, ahol a globális gazdasági kapcsolatok erősödnek, a kínai-amerikai kapcsolatok az ellenkező irányba tartanak. Az Egyesült Államok továbbra is szigorítja a kínai vállalatokat, szigorúbb korlátozásokat és szankciókat vezet be. Ezzel a helyzettel szembesülve a kínai fotovoltaikus (PV) vállalatok új gyárépítési hullámba kezdenek az Egyesült Államokban, felismerve az amerikai piac vitathatatlan jelentőségét.

Mindössze az idei év első felében hat kínai fotovillamos vállalat – a Trina Solar, a JA Solar Technology, a Longi Green Energy Technology, a Canadian Solar, a TCL ZHONGHUAN és a Hounen Photoelectricity – bejelentette, hogy gyártó létesítményeket kíván létrehozni az Egyesült Államokban. A Jinko Solarral és a Seraphimmal kombinálva, amelyek már rendelkeznek gyárakkal az Egyesült Államokban, az országban gyártási tevékenységet folytató kínai fotovillamos társaságok száma elérte a nyolcat. Együttesen 16 GW-ot meghaladó termelési kapacitást terveznek, ami a kínai fotovillamos ipar globalizációjának második szakaszának kezdetét jelenti, amelyet „PV Globalization 2.0-nak” neveznek.

2023 óta felerősödött az a tendencia, hogy a kínai fotovillamos vállalatok gyárakat alapítanak az Egyesült Államokban, és a tervezett teljes kapacitás meghaladja a 18 GW-ot. Íme néhány kulcsfontosságú fejlesztés:

• 2023 januárjában a JA Solar Technology bejelentette, hogy 60 millió dolláros beruházást hajt végre, hogy földet béreljen az arizonai Phoenixben egy 2 GW-os PV modulgyár felépítésére. Egy hónap alatt a befektetés 1.244 milliárd dollárra nőtt.
• Márciusban a Longi Green Energy Technology közös vállalatot jelentett be az amerikai tisztaenergia-fejlesztő Invenergy-vel egy 5 GW-os PV modulgyártó üzem felépítésére Ohióban.
• Áprilisban a Jinko Solar, amely 2017-ben gyárat alapított az Egyesült Államokban, további 81.37 millió dolláros beruházást jelentett be gyártósorának 1 GW napelemmodul-kapacitásának bővítésére a floridai Jacksonville-ben.
• Májusban a Hounen Photoelectricity 33 millió dolláros beruházást mutatott be egy 1 GW-os napelem projektbe Dél-Karolinában.
• Júniusban a Canadian Solar több mint 250 millió dolláros beruházást jelentett be egy 5 GW-os modulgyártó bázis létrehozására a texasi Mesquite városában.
• Szeptember 11-én a Trina Solar, a vezető napelem-modul gyártó követte példáját, és bejelentette, hogy 200 millió dolláros beruházást hajt végre egy napelem-modul gyár felépítésére a texasi Wilmerben. A gyár éves kapacitása várhatóan 5 GW körül lesz, és 2024-ben kezdi meg a termelést az Egyesült Államokból és Európából beszerzett poliszilícium felhasználásával, 1,500 helyi munkahelyet biztosítva.

Gazdasági szempontból tagadhatatlan tény, hogy Kína jelentős költségelőnnyel rendelkezik a teljes PV ellátási láncban. Költségei 10%-kal alacsonyabbak, mint Indiában, 20%-kal alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban, és 35%-kal alacsonyabbak, mint Európáé, ami hozzájárul a napelem-ipar gyors növekedéséhez Kínában.

Figyelembe véve ezeket a költségelőnyöket, felmerülhet az a kérdés, hogy a főbb gyártók miért akarnak olyan lelkesen belépni az amerikai piacra, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban nincs versenyképes gyártási költség. A kínai fotovillamos társaságok elsődleges mozgatórugója, hogy gyárakat alapítsanak az Egyesült Államokban, a folyamatos USA-Kína kereskedelmi súrlódás.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma már 2011 novemberében „kettős fordított” vizsgálatot kezdeményezett a Kínából származó PV-cellák és modulok ellen, aminek eredményeként jelentős visszaesés következett be a kínai fotovillamos termékek értékesítésében az Egyesült Államokban. A „kettős fordított” árnyéka egyes kínai fotovillamos társaságok csődjéhez, másoknak pedig súlyos veszteségekhez, köztük a Yinglihez vezetett.

2014-ben az Egyesült Államok egy második „kettős fordított” vizsgálatot kezdeményezett, amely a 2011-es vizsgálatban nem érintett napelem-elemeket és modulokat célozta meg, és további hatást gyakorolt ​​a kínai fotovillamos iparágra. Ez a kereskedelmi vita egy évtizede folytatódik, és különféle nehézségeket okozott Kína fotovillamos iparának. Az Európában és az Egyesült Államokban érvényes dömpingellenes intézkedések megkerülésére néhány kínai fotovillamos vállalat úgy döntött, hogy Délkelet-Ázsiában épít gyárakat. Az Egyesült Államok hivatalos statisztikái szerint az elmúlt években az Egyesült Államokban telepített PV-modulok közel háromnegyede Délkelet-Ázsiából származott.

Délkelet-Ázsia egyedülálló földrajzi előnyökkel és viszonylag kiforrott gyártási infrastruktúrával rendelkezik. Ahogy a délkelet-ázsiai piacot ismerő, hozzáértő befektető rámutatott: „A teljes új energiatermelési láncban részt vevő nagyvállalatok jelen vannak Délkelet-Ázsiában. Az itteni iparági lánc viszonylag kiforrott, kiterjed a bányászatra, az akkumulátorgyártásra, a modulgyártásra és még az akkumulátor-újrahasznosításra is.”

Most, hogy az Egyesült Államokban életbe léptek a kijátszásellenes vizsgálatok, a délkelet-ázsiai opciót is lezárták. Augusztus 18-án az Egyesült Államok kihirdette a kínai fotovillamos termékekre vonatkozó dömpingellenes és kiegyenlítő vámvizsgálatok végső határozatait, amelyekben öt kínai napelem- és modulgyártó céget azonosítottak Kambodzsában, Malajziában, Thaiföldön és Vietnamban, hogy elkerüljék a kínai gyártású termékekre kivetett vámok megfizetését. A BYD Hong Kong, a Canadian Solar, a Trina Solar és a Longi Green Energy Technology által irányított öt vállalat ismét büntető tarifákkal néz szembe.

A szokásos kereskedelmi csatornák blokkolásával a kínai fotovoltaikus vállalatoknak nem marad más választásuk, mint gyártókat létesíteni az Egyesült Államokban a vámkorlátozások megkerülése érdekében. Racionális választás ezeknek a cégeknek, még ha kihívásokkal is jár.

A kereskedelmi viták elkerülése mellett az amerikai piac jelentős értéket képvisel a kínai fotovillamos vállalatok számára. Először is, hatalmas kereslet van a fotovillamos termékek iránt az Egyesült Államokban, de a hazai termelési kapacitás súlyosan hiányzik. Az Egyesült Államok a világ második legnagyobb egyedi fotovoltaikus piaca, jelentős növekedéssel és bőséges haszonkulcsokkal büszkélkedhet. 2022-ben az Egyesült Államok több mint 20 GW-tal bővítette a fotovoltaikus kapacitást, és a tervek szerint 63 végére eléri a 2024 GW-ot, ami közel 80%-os telepítési növekedést jelent a következő két évben. Ezzel éles ellentétben a jelenlegi amerikai belföldi modulkapacitás kevesebb, mint 7 GW.

A modulok ára az Egyesült Államokban körülbelül 0.1 USD/W-tal magasabb, mint a nemzetközi piacon. A BNEF jelentése szerint a jövedelmezőséget tekintve az USA belföldi modulgyártása 26 végére „32%-2023%-os” haszonkulcsot ér el. Ez lényegesen vonzóbb, mint az egyszámjegyű haszonkulcs a kínai integrált napelem-modul gyártók számára. A magas jövedelmezőség az Egyesült Államok kormányának a hazai fotovillamos ipar számára nyújtott jelentős támogatásának tudható be.

Ezenkívül az Egyesült Államok átfogó támogatási tervet vezetett be a hazai gyártás számára, amely az országban gyárakat létesítő külföldi vállalatok számára előnyös. Trumptól Bidenig az USA következetesen támogatta a gyártás „reshoring”-át, különös tekintettel az új energiatermelésre. Bár az Egyesült Államok vámokat vetett ki a kínai fotovillamos termékekre, hogy megvédje hazai gyártását, üdvözli a kínai fotovillamos társaságokat és más külföldi szervezeteket, hogy gyárakat alapítsanak az Egyesült Államokban.

2022 augusztusában Biden elnök bejelentette az Incentives for Renewable Adoption (IRA) törvényt, amely körülbelül 369 milliárd dollárt különít el a tiszta energia fejlesztésének támogatására az Egyesült Államokban. Ezek az ösztönzők magukban foglalják a 30%-os beruházási adójóváírást a létesítmény- és berendezés-beruházások után, ami megfelel a befektetési adókedvezmény (ITC) időbeli ütemének. Ezenkívül a vállalatoknak olyan árszabványok alapján kapnak támogatást, mint például 3 USD/kg szilícium anyagok, 12 USD/m² szilíciumlapkák, 0.04 USD/W napelemek és 0.07 USD/W modulok. Az IRA-törvény tíz évre szól, és rendkívül vonzó a külföldi vállalatok számára, és látható támogatást kínál a kezdeti beruházási költségekhez. Egyes iparági bennfentesek becslései szerint a támogatások jelenleg az amerikai modulok eladási árának felét teszik ki. Ezen ösztönzők alapján egy 5 GW-os modulgyár két éven belül 250 millió dolláros beruházási költséget téríthet meg adójóváírások révén.

A tetemes tarifák és a szubvenciós politikák édes jutalma között egyensúlyozva a kínai fotovillamos társaságok stratégiai lépésbe kezdtek, hogy gyártókat létesítsenek az Egyesült Államokban, hogy megőrizzék piaci részesedésüket az országban.