Fehér könyv a nemzetközi választottbíróságról és a kínai vállalatokról

A Kínai Nemzetközi Gazdasági és Kereskedelmi Választottbírósági Bizottság (CIETAC), a Szingapúri Nemzetközi Választottbírósági Központ (SIAC) és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Nemzetközi Választottbírósága számos nemzetközi választottbírósági ügyet kezelt kínai vállalkozásokkal.

9. szeptember 2022-én a CIETAC és a pekingi JunZeJun Ügyvédi Iroda közösen kiadta a „Kutatási jelentés a kínai vállalatokat érintő nemzetközi választottbírósági eljárásról 2022-ben” (2022年度中国企业“走出去”仲裁调研报告). A felmérést a CIETAC indította el 2022 első felében, és a JunZeJun Ügyvédi Iroda végezte el.

A kutatócsoport több mint 150 vállalkozást kérdezett meg kérdőívek segítségével, és online interjúkkal és offline kerekasztal-beszélgetésekkel gyűjtötte össze szakértők, igazságügyi szervek, választottbírósági intézmények, kutatóintézetek és vállalkozások képviselőinek véleményét.[1]

A jelentés legfontosabb pontjait az alábbiakban foglaljuk össze.

Tartalomjegyzék

I. Ki intézte a kínai vállalatokat érintő nemzetközi választottbírósági ügyeket?

2020-ban Kína belföldi választottbírósági intézményei közül 61 összesen 2,180 nemzetközi ügyet kezelt, amelyek közül 739 ügyet fogadott el a CIETAC.

2017 és 2021 között a CIETAC évente 450-750 külföldi vonatkozású ügyet fogadott el. Ez azt mutatja, hogy a CIETAC a legnagyobb nemzetközi választottbírósági intézmény Kínában.

A kiutazó választottbírósági intézmények közül a SIAC és az ICC Nemzetközi Választottbírósága által elfogadott kínai feleket érintő ügyek száma a legtöbb évben 70 és 100 között van, míg a svédországi Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósága legfeljebb évente tíz ügyben kínai felek érintettek.

Az ICC Nemzetközi Választottbírósága által elfogadott Kínából származó ügyek száma 2018 kivételével az elmúlt öt évben a legjobb tíz közé került.

Az elmúlt öt évben a SIAC által elfogadott esetek száma összesen 515 volt, amelyekben kínai jogi személyek jártak el igénylőként vagy alperesként. Ez a szám csak India és az Egyesült Államok után következett be, és a harmadik helyen áll.

A Hongkongi Nemzetközi Választottbírósági Központ (HKIAC) évente több mint 100 olyan ügyet kezel, amelyben az egyik vagy mindkét fél Kínából származik, amely Hongkong után a második helyen végzett.

2017 és 2021 között 69 ügyet fogadott el a Japán Kereskedelmi Kamara választottbírósági szövetsége, ebből 59 külföldi vonatkozású ügy volt. A szárazföldi Kínát érintő esetek száma elérte a 22-t, ami az összes eset 32%-át tette ki, ami az első helyen áll.

II. Hogyan vesznek részt a kínai vállalatok a nemzetközi választottbírósági eljárásban?

Azokban a nemzetközi választottbírósági ügyekben, amelyekben kínai vállalatok vesznek részt, az árueladási szerződésekkel és az építési projektekre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos viták sok más ügy előtt maradnak.

Ami a vitarendezést illeti, a válaszadók 86%-a azt javasolta, hogy a választottbírósági eljárást választaná, és 9%-a úgy nyilatkozott, hogy megállapodik abban, hogy a külfölddel kapcsolatos szerződések peres vagy vitarendezési záradékai ne szerepeljenek.

A CIETAC, a HKIAC és a SIAC a válaszadók által választott első három nemzetközi választottbírósági intézmény közé került. Közülük a legtöbb kínai vállalat a CIETAC-ot választotta. Emellett számos kínai vállalat Hongkongot választaná a választottbírósági eljárás helyszínéül.

Ami a választottbírósági eljárás eredményét illeti, a válaszadók 45%-a mondta azt, hogy egyezségre jutott, 31% jelezte, hogy a sikeres ügyek több, mint az elveszett ügyek, 19% azt állította, hogy a nyertes és a vesztes ügyek alapvetően egyenlőek, és csak 5% mondta azt, hogy többet veszített. külföldi vonatkozású választottbírósági ügyekben.

III. A kínai vállalatok dilemmája a nemzetközi választottbírósági eljárásban

A válaszadók többsége úgy vélte, hogy a nemzetközi választottbírósági eljárás során a fő nehézségek a következők: túlzott határidők, magas választottbírósági költségek, nyelvi nehézségek, tapasztalatlanság a megfelelő választottbírók kiválasztásában, valamint a helyszínre való nehéz szállítás.

Választottbírósági költségekre a válaszadók 29%-a választottbírósági ügyenként átlagosan 1–5 millió CNY-t költött.

A megkérdezett vállalkozások több mint fele reménykedik a választottbírósági intézmények online választottbírósági eljárásainak, fordítási támogatásának, közvetítésének és választottbírói kezelésének javításában.

Sok válaszadó jelezte, hogy gyakran olyan választottbírósági intézményt kellett választania, amelyet nem ismert a nemzetközi választottbíráskodásban. Ez azt mutatja, hogy továbbra is meg kell erősíteni a nemzetközi választottbírósági intézmények nyilvánosságát a kínai piacon.

[1] https://www.ccpit.org/a/20220915/20220915xptn.html

Segítségre van szüksége a határon átnyúló kereskedelemben és az adósságbehajtásban?
CJO Globalcsapata Kínával kapcsolatos, határokon átnyúló kereskedelmi kockázatkezelési és adósságbehajtási szolgáltatásokat tud nyújtani, többek között: 
(1) Kereskedelmi vitarendezés
(2) Adosságbehajtás
(3) Ítéletek és díjak gyűjteménye
(4) Hamisítás elleni védelem és IP-védelem
(5) Cégellenőrzés és átvilágítás
(6) Kereskedelmi szerződés készítése és felülvizsgálata
Ha szüksége van szolgáltatásainkra, vagy szeretné megosztani történetét, lépjen kapcsolatba velünk Ügyfélmenedzser: 
Susan Li (susan.li@yuanddu.com).
Ha többet szeretne tudni a CJO Global, Kérjük, kattintson itt. Ha többet szeretne tudni róla CJO Global szolgáltatások, kattintson itt. Ha többet szeretne olvasni CJO Global hozzászólások, kattintson itt.